Ki volt Mitra? (3)

 

Hosszabb mitológiai időszakokban az igazság fokozatos „rangvesztése” azért előtűnik. Lehet, menyország lesz és pokol és a gonoszt gyűlölni kell... Ebből a szempontból is vessünk egy pillantást a védikus istenek családjára. 

Kép:*1)

Tovább “Ki volt Mitra? (3)”

Ki volt Mitra? (2)

 

Mitrának vitathatatlan helye van a védikus asztrológiában, ő a 17. Nakšatra (tk. holdház), az Anuradha istene aki itt igazi dévikus szerepet tölt be a Skorpió csillagképen belül: isteni, önzetlen, elmélkedő. Persze a Szaturnusz jellegzetességei is megjelennek benne. Ebben a Nakšatrában csak ő az isten.

A Skorpiónak is ura (?), lakója(?) Indra és Agni istenekkel közösen. 

A védikus és nyugati asztrológia gyökerei és tartalmának nagy része közös, az eltérések ismertek és tanulságosak. (Kép: *1) )

Tovább “Ki volt Mitra? (2)”

Ki volt Mitra? (1.)

 

(Mincsor Sz.: Hol sírjaink domborulnak)

Egy réges-régi isten után nyomozunk, talán az első isten volt. Egyik neve Mitra. Tízezerzerszemű és ezerfülű, örökké éber isten - a hűség védelmezője volt. Mithra (az isten perzsa változata) az igazság istene, az élet és az erő védelmezője, de itélkező és bíró is. Ādityá, napisten? Kettősisten, korsóisten? Ki volt hát Mitra? Van-e nyoma az égen?

Tovább “Ki volt Mitra? (1.)”

A tulajdonságok nélküli ember – és a Musil-i esszé

Törless? Achilles? Ulrich?

"Nem gondolkodni kell. - Látni. A dolgok maguktól értelmeződnek"

(Hamvas Béla)

Az esszé műfaját nem ismerték az antikvitásban, így egy modern-újkori képződményről beszélhetünk Montaigne (1580) óta. Az értekező próza volt az előzménye, ma is közeli rokona, de az még közelebb állt/áll a (tudományos-vallásos) egy-igazság világképhez.

Tovább “A tulajdonságok nélküli ember – és a Musil-i esszé”

Pszeudomorfózis előtt? – a fausti embertől a wishfull thinkingig (2/2)

A próféta

Ha létezik megosztó filozófus karakter, akkor Spengler ízig-vérig az volt. Valamennyien élni akarunk, ez a magasrendű létezésnek is elsőszámú parancsa, a faj fenntartása mellett. Spengler tételei tulajdonképpen „csak” a komfort-zónánkba zavartak bele („úgy nem fogsz tudni élni már, ahogy eddig éltél”), de ez is elég volt, hogy a nevezetes Kübler-Ross skála szerinti elhatárolódás beinduljon.

Tovább “Pszeudomorfózis előtt? – a fausti embertől a wishfull thinkingig (2/2)”

Pszeudomorfózis előtt? – a fausti embertől a wishfull thinkingig (1/2)

Joseph-Noël Sylvestre: A barbárok elfoglalják Rómát.

„A jövendő eseményei előre vetítik árnyukat”

Goethe

Néha az ember újraolvas könyveket,általában azért, mert a befogadói élmény valahogy lezáratlan maradt, a szöveg örökül hagyott valami kínzó nyugtalanságot, eldöntetlen kételyt, ami nem hagy nyugodni. Így jártam én is Oswald Spengler száz éves könyvével, „A Nyugat alkonyá”-val.

Tovább “Pszeudomorfózis előtt? – a fausti embertől a wishfull thinkingig (1/2)”

Eltűnt világok nyomában Várkonyi Nándorral - 2. (genetika*1)

Atlasz, Poszeidónia első királya*2)

Nemcsak egy gyilkost tud a fogkeféje, vagy némi használható DNS-nyom lebuktatni (vagy éppen egy ártatlanul elítéltet felmentetni). A lélekharang/lélekmadár már rég nem szól, meg sincs már, de a DNS beszél, beszél, beszél…persze egy olyan nyelven, amit előbb meg kell fejteni. 

Tovább “Eltűnt világok nyomában Várkonyi Nándorral - 2. (genetika*1)”

Eltűnt világok nyomában Várkonyi Nándorral-1. (Szíriát oszlopai)

Volt egy magyar könyvtáros, Várkonyi Nándor (a továbbiakban V. N.), aki minden európai nyelven és a legfontosabb ókori nyelveken is olvasott, memorizálni tudott forrásokat tízezres nagyságrendben és hihetetlen erudícióval megírt sok-ezer oldalas életművet hagyott maga után…és…akit mindkét rendszer (Horthy- és a szocialista is) cenzúrázott/elhallgatott/mellőzött...

Tovább “Eltűnt világok nyomában Várkonyi Nándorral-1. (Szíriát oszlopai)”

Magyarok a Kaukázusban

Babirák Hajnalka:


Az Uráltól délre eső területeken élő magyarság a besenyő támadások következtében részben nyugati, részben déli irányban, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger között elterülő vidékre, a Kuma és a Terek folyó vidékére költözött. A 4. században és az 5. század elején jelennek meg az onogur kötelékben lévő magyarok a Kaukázus északi lejtőihez simuló síkságon, a Meótisz vidékén nagyobb tömegekben és zárt egységben. Határaik lenyúltak a Kaszpi-tengerig, hatalmukban tartották a Kuma és Kubany folyók síkságát, sőt megszállták a Kaukázus lejtőit is.

Tovább “Magyarok a Kaukázusban”

Alánia maradéka

  A keleti mediterránokhoz sorolható Pontuszi mediterrán „oly fontos” szerepet játszik Délkelet-Európa rassztörténetében – jegyzi meg A Föld népei (Kiszely I.), megemlítve azt is, hogy gyakran korai Nordikusokkal keveredve fordul elő. Ehhez képest/vagy ennek ellenére az Árpád-kori magyar típus-összetételben a „különböző mediterránok” aránya csak mintegy 6 %-ot tett ki, és ma sem sokkal több, ezen belül a kunoknál és a jászoknál 15 % (Csík-megyében 8-10 %).   

Tovább “Alánia maradéka”