2012. április 13., péntek

A rendíthetetlen lovas-szabirok 4.) Szerte Ázsiában





Érdekes, nemcsak a magyarok őstörténetét világítja be az a különös fény, hogy a régmúltban az erős és hatalmas szabirok teljes intenzitással vettek részt testvérnépeik életében, harcaiban, majd idővel szinte nyom nélkül tűntek el. 


 
Persze ha mi azonosak vagyunk velük, akkor nincs kérdés. Padányi azonban a „régi kútfők alapján” azt fejtegeti, hogy az ős-magyarokat és az ős-szabirokat mindig együtt emlegették. Együtt, egymás mellett kellett létezniük. Nagyon közel kellett, hogy álljon egymáshoz a két dualitásra itélt nép, de etnikailag különállóak voltak.

Sumér arc

Kurd kislány
Kurd nő

Mindenekelött meg kell említeni, hogy a hunok egy része is „szabirnak” nevezte magát, s a szabirok nevezetes kettészakadása után keletre szakadt részük a hunokkal együtt élt az Altáj-Bajkál térségben, s együtt zúdulnak majd vissza nyugatra a Volga-vidékére. A bizánci Priszkosz rétor 463-ban a szabirokat úgy említi, mint a hunok egy csoportját. Csak 514-ben történik meg kiválásuk a hunokból, amikor Balakti nevű királyuk vezetésével visszatérnek a Kakuázus mögé ősi telephelyeikre. Maga a kiválás az északi testvérnépből, Muagyer király hun-onogur népéből „aligha lehetett sima és barátságos”, tekintve, hogy harcban álltak egymással. A keleti szabir királyság azonban 545-ben Boarich királynőjük alatt a perzsákkal szemben elveszíti függetlenségét.

Kurd férfi
Hasonló értesülések „állhatatos” szabirokról más őstörténetekből is elővilágolnak. Patkanov, S. beszámol az Irtis melléki osztjákok között egykoron élt Tāpar-okról, (akiknek további nevei: Šabar, Saber, Šoper, Sabir). szájhagyomány arra mutat, hogy a Tāpar-név északnyugati Szibéria hajdani lakosainak volt a neve, továbbá, hogy ezen Tāpar néppel a régebbi osztjákok és vogulok sűrűbb érintkezésben voltak, tőlük nőket raboltak vagy vettek és később helyeiket is elfoglalták.

Sumér arc
Sumér arc
A Taparokra vonatkozólag még egy sajátszerű vonást találunk az osztjákok legtöbb meséjében és mondájában és ez az, hogy a Taparokat mindig bizonyos tisztelettel és hódolattal említik, mintha ők valamely magasabban álló faj volnának és szinte dicsekednek vele, hogy tőlük származnak. A szamojédek is nagy tisztelettel viseltettek irántuk.

A baskiriai tatárok, Tabary-k, hajdani kánságának székhelye: Szibir, vagy Sivir. A szabirokat ők Saber, Saper, Soper néven ismerik. „Saber/saper fém”-nek nevezik az ezüstöt.
Jemeni fiú


A szájhagyomány által megőrzött osztják/hanti ének, „Az Aranyfejedelem éneke” erőteljes, balladisztikus képekben számol be a szibériai Ob alsó folyásánál egykor élt hantik közvetlen közelében élt gazdag, hadban erős, fergetegesen nyilazó szabi lovasnépről, akiktől a hantik függtek, de akiket tiszteltek, féltek, ill. vágybeteljesítő módon eposzukban végülis legyőztek. A hantik nem lévén lovasnép, a szabirok lovaitól is tartott. 

Kurd nő


Az eposz révén szinte láthatjuk a szabirok viseletét, tárgyait, mozdulatait, viselkedését, ló és rénszarvas-áldozati helyeit, oszlopos városait, falvait, szinte halljuk a hanti fejedelem szabir asszonyának éles kacaját, a hajnalban támadó szabir harcosok kurjantásait, a nyilaik pattogását, szablyáik csengését, lovaik dübögését. (Az eposz elemzése Z. Tóth Csaba írásán alapul.) 




A sumér-szabir kultúrkör embertani típusai


Szomáli fiú

„Sumér és Akkád népessége embertanilag nagyjából azonos volt éspedig 2/3 részben mediterrán és 1/3 részben armenoid embertípusból állt. Egyik sem felel meg a később, csupán az időszámításunk kezdetére kialakult u.n. turáni embertípusnak” (Cser Ferenc álláspontja). A terület mai lakosságának nagy részére biztosan igazak ezek az arányok, de a jellegzetes sumér szobrok rátekintésre valahogy nem tűnnek mediterránnak, lévén a mediterránok inkább hosszú-fejűek, ezek a szobrok pedig egy jellegzetes kerekfejű sumér típust ábrázolnak. Padányi egyenesen alpid típusról ír.
Sumér arc



Az is elképzelhető, hogy a sumér civilizáció is úgy jött létre, hogy egy nagyobb létszámú, ősibb közösség adta a fejlődési potenciált és az általa befogadott relatíve kis létszámú, de rendkívül fejlett csoport játszotta a katalizátor szerepet. Ez esetben a jellegzetes szobor-arcok mellett lehet keresni egy még ősibb típust, amely már csak elvétve jelenik meg a térségben ma élő arab, török és iráni népekre jellemző embertani típusokban, mint az egykori szabír nép maradéka. (Padányi egy helyen utal arra, hogy a mai kurdok az u.n. nyugati szabirok utódnépe.)




Miután számos anyagot és összefüggést áttekintettünk és áttanulmányoztunk, immáron csak egy kérdés motoszkál bennünk: de kik voltak ők - a rendíthetetlen lovas-szabirok?... 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése