2016. december 16., péntek

Eltűnt világok nyomában Várkonyi Nándorral - 2. (genetika*1)

Atlasz, Poszeidónia első királya*2)




Nemcsak egy gyilkost tud a fogkeféje, vagy némi használható DNS-nyom lebuktatni (vagy éppen egy ártatlanul elítéltet felmentetni). A lélekharang/lélekmadár már rég nem szól, meg sincs már, de a DNS beszél, beszél, beszél…persze egy olyan nyelven, amit előbb meg kell fejteni. 







Tovább “Eltűnt világok nyomában Várkonyi Nándorral - 2. (genetika*1)”

2016. december 12., hétfő

Eltűnt világok nyomában Várkonyi Nándorral-1. (Szíriát oszlopai)




Volt egy magyar könyvtáros, Várkonyi Nándor (a továbbiakban V. N.), aki minden európai nyelven és a legfontosabb ókori nyelveken is olvasott, memorizálni tudott forrásokat tízezres nagyságrendben és hihetetlen erudícióval megírt sok-ezer oldalas életművet hagyott maga után…és…akit mindkét rendszer (Horthy- és a szocialista is) cenzúrázott/elhallgatott/mellőzött...




Tovább “Eltűnt világok nyomában Várkonyi Nándorral-1. (Szíriát oszlopai)”

2015. április 6., hétfő

Magyarok a Kaukázusban

Babirák Hajnalka:


Az Uráltól délre eső területeken élő magyarság a besenyő támadások következtében részben nyugati, részben déli irányban, a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger között elterülő vidékre, a Kuma és a Terek folyó vidékére költözött. A 4. században és az 5. század elején jelennek meg az onogur kötelékben lévő magyarok a Kaukázus északi lejtőihez simuló síkságon, a Meótisz vidékén nagyobb tömegekben és zárt egységben. Határaik lenyúltak a Kaszpi-tengerig, hatalmukban tartották a Kuma és Kubany folyók síkságát, sőt megszállták a Kaukázus lejtőit is.
Tovább “Magyarok a Kaukázusban”

Alánia maradéka

alán templom


  A keleti mediterránokhoz sorolható Pontuszi mediterrán „oly fontos” szerepet játszik Délkelet-Európa rassztörténetében – jegyzi meg A Föld népei (Kiszely I.), megemlítve azt is, hogy gyakran korai Nordikusokkal keveredve fordul elő. Ehhez képest/vagy ennek ellenére az Árpád-kori magyar típus-összetételben a „különböző mediterránok” aránya csak mintegy 6 %-ot tett ki, és ma sem sokkal több, ezen belül a kunoknál és a jászoknál 15 % (Csík-megyében 8-10 %).   
Tovább “Alánia maradéka”

2012. május 3., csütörtök

Onogoriától Kummagyariáig 2) Kaukázusi Magyarország

Kaukázusi Magyarország

Ó-Bolgária, 600-ban




"Olvassuk, hogy két magyar királyság van: egy régi. Meótisz mocsarainak vidékén. Ázsia és Európa határán és egy másik, majdnem új, uralma kezdetén, Pannóniában terül el, ezt a Pannóniát némelyek Új- Magyarországnak nevezik. A magyarokat hunoknak is nevezik. Ezek uralma idején Atilla, egykori fejedelmeik, sok királyságot dúltak fel Itáliában és Galliában." – ezt írja Gottfriedus Viterbiensis 1185-ben. 




Tovább “Onogoriától Kummagyariáig 2) Kaukázusi Magyarország”

2012. május 1., kedd

Onogoriától Kummagyariáig 1) Idővonal


Madzsar romjaiból
Idővonal 
(elsősorban dr Padányi Viktor:Dentu-Magyaria c. könyve alapján) 

453 nászéjszakáján meghal (vagy inkább meggyilkolják) Attila „nagy-király(t)”. Ezt belviszály, majd a gótoktól, gepidáktól elszenvedett vereség követi, minek hatására a hunok visszavonulnak korábbi, Meotisz-Kaukázus vidéki szálláshelyükre.




Tovább “Onogoriától Kummagyariáig 1) Idővonal”

2012. április 13., péntek

A rendíthetetlen lovas-szabirok 4.) Szerte Ázsiában





Érdekes, nemcsak a magyarok őstörténetét világítja be az a különös fény, hogy a régmúltban az erős és hatalmas szabirok teljes intenzitással vettek részt testvérnépeik életében, harcaiban, majd idővel szinte nyom nélkül tűntek el. 


Tovább “A rendíthetetlen lovas-szabirok 4.) Szerte Ázsiában”

A rendíthetetlen lovas-szabirok 3.) Törzs- és helynevek

 

A besenyő invázió idején 850 körül a Dentu-Magyariát képező szabirság még egyszer kettészakadt.  A Kubán-Kaukázus-Don-torkolat vidékén élők egy része visszatért eredeti hazájába a Kur-vidékére, (ezek még száz esztendő múltán is,950 körül követeket cseréltek a Kárpát-medencébe költözött magyar törzsekkel).




Tovább “A rendíthetetlen lovas-szabirok 3.) Törzs- és helynevek”

2012. április 12., csütörtök

A rendíthetetlen lovas-szabirok 2.) Az őstörök/turáni népek születése


-    

A sumérok egyik gondviselője, Kr.e. 2750-2600. 




        Padányinál a civilizációk általános fejlődése a térbeli távolságok legyőzésére épül… a szumir világhoz aránylag nem messze három mediterrán régió is volt, nyugatra, északra, keletre egyaránt. Nyugatra a Földközi-tenger, északra a Fekete-tenger, keletre a Káspi-tenger mediterrán régiói.



Tovább “A rendíthetetlen lovas-szabirok 2.) Az őstörök/turáni népek születése”

A rendíthetetlen lovas-szabirok 1.) Dentu-Magyarország



„A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A Szcítiával szomszédos keleti tájon pedig ott voltak Góg és Mágóg nemzetei, akiket Nagy Sándor elzárt a világtól”. – így ír krónikáink egyik talányos, ámde kedvelt szerzője, bizonyos „Magister P”.



Tovább “A rendíthetetlen lovas-szabirok 1.) Dentu-Magyarország”