Ki volt Mitra? (1.)

 

(Mincsor Sz.: Hol sírjaink domborulnak)

Egy réges-régi isten után nyomozunk, talán az első isten volt. Egyik neve Mitra. Tízezerzerszemű és ezerfülű, örökké éber isten - a hűség védelmezője volt. Mithra (az isten perzsa változata) az igazság istene, az élet és az erő védelmezője, de itélkező és bíró is. Ādityá, napisten? Kettősisten, korsóisten? Ki volt hát Mitra? Van-e nyoma az égen?

Rúdja mutat három fényes, mind öszsze hét tsillagot,

A’ mellyről Septentriónak nevezik az északot.

Ez tsillagzatot, inkább-is kis göntzöl szekerének

Mondhatjuk, mint a’ régiek’ meséjéből medvének,

Kik a’ sok fél Istent, kiket ama’ költött Istenek,

Halandó ágyas társoktól orozva kőltöttenek,

Ha a’ szűk palota miatt az égbe nem vihették,

Leg-alább fellyebb emelték, ’s tsillagzatokká tették.

(Pálóczi Horváth Ádám)

 

NÉZZ FEL AZ ÉGRE

Mitra volt a kötés ura, de nem minden kötésé, ami bennünket e földi világhoz bilincsel, „csak” a szerződéseké, és a baráti vagy bajtársi kötéseké. Kettős isten volt, elválaszthatatlan társa a védikus  Varuna. Varuna volt az asurák legnagyobbika. Vagyis már egy lázadó isten-nemzedék, mint a nyugati hagyományok titánjai, ő volt Krita Juga, az Aranykor (utólsó?) királya.

Ha holdfénymentes éjszakán felnézünk az égre a(z összesen) 88 csillagképből az északi égbolton a legfényesebbek között kell keresgélnünk, hogy láthassuk a Göncöl szekér bűvös 7 csillagját. Ő Mizár köztük, pont ott, ahol a szekér rúdja eltörött. Mellette Alcor-Varuna, akivel annyira elválaszthatatlanok, hogy a legtöbb ember egynek látja őket. Egykor a perzsa ijászok, és ma is a jó szemű emberek látják, hogy ketten vannak; de azt már ők sem, hogy Mizár és Alcor önmagukban is kettőscsillag, és Mizár alkotói is ketten vannak; fizikai (aszterometriai) kapcsolat van közöttük, nem optikai binárisok. Összesen 6 excentrikus csillag száguld itt 15-17 km/sec sebességgel a Sagittárius felé.

A halványkék fényben tündöklő Mizár tehát katonacsillag is (eldönti, ki alkalmas ijásznak, vagy akár meterlövésznek), a kínai Bíbor asztrológiai rendszerben Nagy harcmesternek nevezik. Mizár-Mitra egyenes, elfogulatlan, akaratos, rendszeres, közömbös. A nyugati hagyomány szaturnuszi-marsi tulajdonságokat lát benne. látja a bosszúállást, a kérlelhetetlenséget is, hiszen a Mars sajátosan vak és pusztító amikor az elvakult düh megjelenik benne. „Caeco marte”, céltalan harccal megvert – mondá a latin.

Ahogy a szekér „totálkáros”, hiszen a kocsirúd eltörött, az egész szekér deformált, úgy Mizár félelmet nem ismerő baljós invenciója megjelenhet katasztrófális események mundán horoszkópjában, hogy példát is mondjunk Szent Bertalan éjszakáján, 1572 aug.23.-án. Személyi horoszkópban is megjelenhet e baljós invenció, lásd a Nyugat alkonyáról értekező O. Spenglert.

Varuna pedig „vizes” istenként ismert. Mivel a nyugati hagyomány a naprendszer bolygóin keresztül „szűri” a csillagüzeneteket, számunkra ő az Uránusz. A szaturnuszi-uránuszi hatások egymást befolyásolják, ütköznek vagy „holisztikusan” hatnak egymásra…

Védikus szemmel közös utódjaik vannak, ők Mitra és Varuna magjából származtak, melyet egy vizeskorsóba hullattak a mennyei Urvasi láttán. E kettős apaság miatt az egyik utód neve Maitravaruni, és amiért egy korsóból született, kapta a Khumbasambhava nevet. Vagyis megszületett a Vízöntő archetípus (Khumba szanszkrítul vízöntőt jelent).

A Göncöl 7 csillaga a régi arab nevét viseli, így Mizár (Al-Mi’zar) éppenséggel ágyékkendőt („Ioincloth”) jelent, Alcar neve (Al-Khwar perzsául) társtalant, jelentéktelent jelent. Régebben Fekete lónak/lovasnak is hívták valaha őket és még rengeteg elnevezésük volt…

EZOTÉRIA ÉS ASZTROLÓGIA

A mainstream (fősodratú nézetek) az ezotériát egy erősen szinkretista és okkult irányzatnak látjá(k), amely magát „tudás, de nem ismeret” formájában jellemzi (írja a wiki *2)); vagyis a megélt életvalóságon alapul és az élet „nagy kérdéseit” kutatná, de még szegény nem ért el a tudományosság csak igazságokat tartalmazó központi sivatagába. (…hehe). Az asztrológiát ilyen módon – nyilván az elrugaszkodottság csökkenő mértékének függvényében – a harmadikként sorolja fel, rögtön a mágia és az alkímia után.

Nem kívánván mélyebben belebocsátkozni az ezotéria (amit hivatkozott szócikk kicsit bulvárosan „ezotériká”-nak keresztel át) általános megítélésébe, és nem lévén asztrológus sem sajnos, mégis érdekes, hogy mi az asztrológia? (Most nem lapoznánk fel a megfelelő wiki-szócikket, ettől úgyis elment a kedvünk az „Ezotériká”-t elolvasva…)

Megítélésünk szerint a ma nyugati (babiloni ősforrású) hagyományként ismert asztrológia nem okkult és nem titkos. A Nyugat államai nem támogatják, egyetemi, tudományos körök nem ismerik el, mégis „megél piaci alapon”, egyáltalán nem igaz, hogy „az átlagember számára nehezen hozzáférhető”. Akkor lenne okkult és titkos, ha valakinek professzionális szinten sikerül(t volna) felhasználnia céljai elérése érdekében és ezt eltitkolná. De ez a tudományos ismeretekre is igaz.

Azonban érteni véljük, hogy itt „okkult” alatt azt értik, hogy nincs megmagyarázva a hatás-mechanizmusa. Na igen, de itt materialista magyarázatot várnak, például olyasmit, hogy sugarak, hullámok, normativitás (verifikálhatóság), statisztikai bizonyítás, stb. Ilyenek tényleg nincsenek.*3) De az ember meg tud valósítani ideákat, sőt fikciókat, amikhez információkra van szüksége és szabadon választhat az információk között. Ez az információ-választási döntése lehet „jó/hatékony”, vagy „rossz/téves”, avagy csak „így jártál”. Vagyis nagyon-is van tétje a dolognak. Ez azonban (csak) az én véleményem, a „szakma” egy kicsit „hatás-centrikusabban” szemléli ezt a kérdést (gondolva itt akár Santillaná-ékra, vagy Pap Gáborra).

„Hatás-centrikusság” alatt azt értjük, hogy a hivatkozott szócikkből „Az analógia törvénye: „Amint fent, úgy lent”. Az emberi elme az univerzumot tükrözi.” kitétel tényleg igaz az asztrológiában.*4) Azonban nem légben, éterben, vagy föld alatt létező/vagy nem létező istenek kerültek kivetítésre a csillagokba és bolygókba (ahogy pl. Horváth Ádám is gondolta), a mítosz NEM lélektan, nem későbbi korok hozzátevései a planétákhoz. Hanem, ahogy Arisztotelész mondotta: az istenek eredetileg csillagok voltak.

Tehát a „csillaghatás/bolygóhatás” „csak” a könyörtelen hajlam” (miserationis parcissimae), amit akár isteni rendnek is mondhatunk, vagy titkosírással írt összefüggés-rendszernek amit az emberiség egykori segítői (pl. Prométheusz) átadtak az általuk tényleg kedvelt emberiségnek. Meg kell jegyezni, az emberiség sokszor azt sem értette, hogy mit vesz át (…a tüzet persze rögtön értette…), de megpróbálta e nagy becsben tartott ajándékot óvni, őrizni és továbbadni.. Mindenesetre a planéták hatása nem domináns – ebben mindenki egyetért – csak lehetőség, a szabad-akarat, vagy akár a tudomány által olyannyira kedvelt véletlen és még sok más dolog is ellene hathat.

Ezért a szócikk talán legnagyobb tévedése, hogy „Az ezoterika nézete szerint a világban kettősség, polaritás uralkodik, ahol az erők egymásnak feszülnek”. Ezzel szemben kívülállóknak akár elképesztő is lehet az az árnyaltság, többszólamúság és rugalmasság ami az asztrológiai elemzések talán fő jellemzője. Egyáltalán nincs itt szó fekete-fehérről, ahogy a szócikk írja:„a jó és rossz örök harcáról szól, ahol az egyik meg akarja semmisíteni a másikat”. Az igaz, hogy az ezotéria egyik ŐSFORRÁSA a gnoszticizmus, de ebből nem azt kéne kiemelni, hogy a jó és a rossz örök harca, hanem azt, hogy az ember főszereplő a saját életében (talán már néha félisten is) és ha megvan a kulcsa az istenihez, azt nem fogja eldobni…

Úgy tűnik, zavarja a szócikk szellemiségét, hogy az ember nemcsak öntevékeny, hanem saját sorsának is kovácsa. Íme, egy sandán lesajnáló-megvető mondat a szócikkben: „Az ezoterikus tanítások mindig megkövetelik a megszokott életmód megváltoztatását, hiszen az elsajátított szellemi törvényeket a gyakorlatban kell alkalmazni”. De hát mi-más lehetne a szellemi törvények értelme, kivéve talán a matematikát, minthogy a gyakorlatban alkalmazzák őket és az ember saját sorsát jobbá tehesse?

Megjegyeztük tehát, hogy Hermész Triszmegisztosz (amint fent, úgy lent) TÖBB, mint analógia. Inkább olyasmi, mint a tudomány hologram-elvű világmagyarázó kísérletei. Az információknak csak a mi világunkban van szükségük térre-időre, és itt szükséges a megszerzésükre erőfeszítéseket tenni. Egy általunk nem belátható dimenzióban ezek mindenütt egyidejűleg léteznek/létezhetnek (kollektív tudat?) – minden egy…

 

 

 

1)            Giorgio de Santillana és Hertha von Dechend: Hamlet malma - Értekezés a mítoszokról és az idő szerkezetéről  c. rengeteg információt tartalmazó könyvében (  egy nehezen értelmezhető szakaszban (328. o.) Varuna lakhelye a déli égboltra érthető, Canopus, ill. a déli sarokpont közelében. Vagyis a kettősistenség mindkét pólust hitelesen képviseli. Fentiekben azonban saját elképzelésünket írtuk le. Hamlet Malma 

Itt jegyezzük meg, hogy a védikus asztrológia szerint az Ursa Major a hét isteni riša székhelye. Ők: Atri, Bharadvaja, Jamadagni, Gautama, Kasyapa, Vasishtha és Visvamitra. (Visvamitra is "korsó" révén született Mitra - Varuna és Urvaśī "által".)

2)            A szerző ebben a fejezetben a Wikipédia Ezotérika c. szócikkévelel vitatkozik.

3)            A Mars uralkodó pozíciója a horoszkópban és a sportolói karrier között statisztikailag bizonyították a kapcsolatot.

4)            Analógia alatt mi megértést segítő kreatív eszközt értünk, valami olyasmit, mint pl. a művészetben a metafora. A hőmérő (nem kreatívan) analóg mutatja a hőmérsékletet, amelynek függvényében felvesszük-vagy lerakjuk a kabátunkat. A hőmérőt valószínűleg mindenki érti, de az asztrológiai üzenet megértése a teljes szellemi lényünk intenzív ottlétét igényli. Kiléphetsz az analógiából könnyen, szabadon, ugyanúgy, ahogy, ha a hőmérőt nem veszed figyelembe, nagyon ritkán fázol meg, (vagy izzadod át az ominózus kabátot) és a nagy számok törvénye szerint semmi bajod nem lesz.

Az ezotéria a gyenge hatások világa. Ezek a hatások azonban összegeződhetnek és egymást felerősíthetik – persze erről sincs szó a szócikkben…

 

(folyt. köv:)